A Szerzőtől
Csicsely Fédra számára az egészség nem trend, hanem küldetés. A családi érintettség, a sporttal való személyes találkozás és a mentális egészség iránti elköteleződés egy olyan szakmai utat rajzolt ki számára, ahol a dietetika, az edzés és az egészségfejlesztés egymásra épülő rendszert alkot. Munkájában az egyszerűségre, a fokozatosságra és a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt – mert hisz abban, hogy az életmódváltás nem szélsőségekről, hanem tudatos, apró lépésekről szól.
Refleks 2009-ben fogta először kézbe a festékszórót, azóta pedig következetesen építi azt a stílust, amelyet ma már sokan azonnal felismernek. Az interjúban szó esik a névválasztás mögötti tudatosságról, a vékony, precíz vonalak iránti megszállottságról, a hírnév iránti nyílt ambícióról, valamint arról is, hogyan látja a hazai és nemzetközi graffiti szubkultúra jelenét. Utazások, ikonikus helyszínek, erős vélemények és egyértelmű üzenetek – Refleks nem magyarázkodik, hanem reflektál.
Angel Twosix számára a graffiti sosem volt kérdés, inkább állapot. Nem magyarázat, nem üzenet, nem állásfoglalás – hanem ragaszkodás. A betűkhöz, az alkotáshoz, ahhoz a belső késztetéshez, ami már jóval azelőtt jelen volt, hogy nevet kapott volna. Ebben az interjúban nem legendát épít, nem definiálja a graffitit, és nem próbálja megmagyarázni, miért fontos. Egyszerűen elmondja, mit jelent számára: örömforrást, közösséget, folytonos megújulást – és azt a játékot, amiben néha megég az ember, mégis újra és újra visszatér hozzá.
Magyarország jelenlegi pénzügyi helyzete egyszerre szól látható adósságról és egy rejtett, lassú elértéktelenedésről, amit a folyamatosan növekvő infláció okoz. Ha nem értjük meg mindkét mechanizmus működését — az állam, a bankrendszer és a pénz romlásának összjátékát — könnyen csapdába eshetünk, mint egy „gazdasági rabszolga”, akinek minden lépése hitelre, eladósodásra és egy elértéktelenedő jövőre fut ki. A Bitcoin ezzel szemben kíváló digitális értéktároló és értékálló eszköz, ami megvéd a folyamatosan inflálódó FIAT pénzzel szemben.
Szügyi Gábor életútja ritka példája annak, amikor a klasszikus művészeti alapok, az alkalmazott vizuális szakmák és az autonóm alkotás nem egymás alternatívái, hanem egymást erősítő rétegek. A pécsi művészeti középiskolától a Képzőművészeti Egyetemen át a hazai animációs filmeken és nemzetközi produkciókon keresztül egészen a digitális szobrászatig egy olyan pálya rajzolódik ki, amelyet nem egyetlen stílus vagy médium határoz meg, hanem a folyamatos tanulás, alkalmazkodás és belső kíváncsiság.
ANX a graffitihez nem pusztán technikaként vagy szubkultúraként viszonyul, hanem gondolkodásmódként, amely végigkíséri az életét. Névválasztása mögött láthatjuk egy sötétebb, atmoszférikus vizuális világ kialakulását, valamint azt a folyamatos átalakulást, amely nemcsak a stílusát, hanem a közösségekhez és a városhoz való viszonyát is formálja. Alkotásai pillanatokat rögzítenek – egy belső folyamatból, amelyben a graffiti egyszerre jelenlét, emlékezet és vizuális lenyomat.
Zsoldos Janka története egyszerre inspiráló és mélyen emberi: egy fiatal nő, aki a jog világából indulva a jóga által talált vissza önmagához, saját belső hangjához és ahhoz az úthoz, amelyben igazán kiteljesedhet. A jóga számára nem csupán mozgásforma, hanem életút, kapcsolódás testhez és lélekhez, gyógyulás, közösség és önteremtés. Janka ma már nemcsak gyakorlóként, hanem tanítóként is jelen van mások életében – érzékenységgel, őszinteséggel és hitelességgel kísérve a hozzá érkezőket azon az úton, amely önmaguk felé vezet.
A Színes Város Csoport a Jókai200 emlékévhez kapcsolódva látványos köztéri művészeti programmal tisztelgett Jókai Mór előtt: a fiatal alkotók pályázatának nyertes tűzfalfestése az erzsébetvárosi Kis Diófa utcában készült el, és már az városkép állandó része.
A művészet hagyományos értelemben mindig valamely anyag formálásából, rendezéséből és értelmezéséből született: a kőből szobor, a festékből kép, a hangokból zene. De van a művészetnek egy kevésbé kézzel fogható, mégis ősi formája: az önalkotás művészete. Az a folyamat, amelyben az ember nem külső anyagból, hanem saját lényegéből formál valami egészen újat, magasabb rendűt, harmonikusabbat.