Interjú Ábra graffiti művésszel

2021. márc. 16. | Interjúk

Ábra

Ábra kiemelkedő formavilágú rajzokkal színesíti a hazai falakat. Stílusa az évek alatt az egyszerűbb betűkből szép lassan átalakult és ma már szinte csak absztrakt alkotásokat készít. A legjobban az motiválja, hogy nincs határ. Minden egyes festésnél az adott hangulatát próbálja rávetíteni a falra.

Mióta festesz?

Kb. 2000 körül kezdtem el papíron ismerkedni vele az egyik osztálytársammal, akinek a bátyja a jelenlegi csapattársam.. Ő mondta, hogy látta a bátyja asztalán a skicceket, és mi lenne ha kipróbálnánk a rajzolásnak ezt a formáját. 2005-6 körül jó barátommal OZOE-val megalapítottuk az UQN-t akivel úgy igazán elkezdtem a fújást… azóta gondolom úgy, hogy festek is.

Honnan jött a művészneved?

Sokáig kerestem/ötleteltem egy olyan néven, ami tudna azonosulni a “stílusommal” és magyar szó legyen! Nekem csak az ötlet volt meg, végül a névre egy jó barátom talált rá egy szótár fellapozása közben. Emlékeim szerint valahogy így..

Hogyan alakult ki ez a stílus és hogyan neveznéd?

Szerintem a “stílusom” nem kialakult, hanem reboot-olt.. gyerekkoromban Édesapámtól (aki szintén szeretett rajzolni/festeni) egy nonfiguratív formavilágot vettem át. Próbáltam másolni vagy hasonlóakat rajzolni mint amiket csinált. Amikor megismerkedtem a graffitivel, akkor ezt az irányt elhagytam és a betűkre koncentráltam. Később ahogy kezdett kialakulni a magam kis világa ebben a műfajban, úgy kezdtek újra felszínre kerülni a gyerekkoromban belém rögződött absztrakt formák, majd teljesen kikoptak a rajzaimból a betűk. és hogy hogyan nevezném?! talán bitpornónak.

Ábra
Ábra

Kik vagy mik inspirálnak leginkább az alkotásra?

Hogy lehet.

Van olyan graffitis csoport aminek a tagja vagy?

Igen van. 2013 óta rontom a levegőt az OHK társaságában.

Illegál vagy legális festés?

Fiatalon függője voltam az adrenalinnak. Imádtam hálószobák ablakának párkányán keresztül tetőkre mászkálni vagy mozdulatlanul zsibbadni egy bokorban térdelve. Amikor már kidolgozottabb rajzokra volt igényem, tudatosult bennem, hogy egy falhoz akár több napon keresztül is vissza lehet menni, és az utóbbinál le is ragadtam.. de a mai napig ha meglátok egy rooftop-ot újra krómmal fedett újvégekkel akarok hazaérni a nyugiba, mint egy kisgyerek a takaró alatt ahol már senki és semmi nem bánthatja.

Hogyan választod ki a helyszíneket?

Ha tehetem akkor az elhagyatott romos helyeket veszem célba. Sajnos legtöbbször nyer a lustaság és az időhiány… maradnak a mindenki által ismert megszokott falak…

Van kedvenc részed egy rajz elkészítése során?

A vázlat! Iszonyatosan tetszik amikor csak a szálkás kusza skicc van még csak fent..sajnos a rajzaimnál ez a metódus már kikopott.

Mennyire vagy elégedett a kész alkotásokkal?

Úgy érzem a kezemnek még nem sikerült utolérni az agyamat… Néhány rajzom szokott tetszeni, de hogy elégedett is lettem volna bármelyikkel is…arra nem emlékszem…

Spontán vagy előre kitalált tervekkel indulsz neki fújni?

Nagy hiányosságom, hogy nem szoktam lapon rajzolgatni… Néha sikerül rávennem magam, de annak is csak az a vége, hogy összefirkálok pár lapot… valahogy ez kikopott a … meg a saját dolgaimnál nem nagyon szeretem kétszer ugyanazt megcsinálni, legyen szó lapról, vászonról vagy falról. Így mindig az adott hangulatomra bízom a végeredményt.

Az évek alatt volt-e bármiféle konfrontációd a hatóságokkal?

Egyszer volt. 

Mi adott ihletet régen és mi az ami most is motivál? 

Régebben konzervatívan álltam a rajzoláshoz. Dimenzió, inline, outline stb. Semmi másra nem figyeltem csak a graffitikre. Manapság egy szikla lepattant darabkája a kávéscsésze által nyomott hagyott folt az abroszon. Egy jó zene vagy egy üveg tequila is akár. Ami motivál az az, hogy nincs határ.

Hobbiként vagy megélhetésként tekintesz a graffitire?

Szerencsés vagyok, hogy a munkám nem áll távol a hobbimtól. Bár régebben volt egy-egy megrendelésem, ahol a színeket leszámítva 100%-ig ábrát kértek. Azt gondoltam, hogy ennél egyszerűbb dolgom nem is lehetne. Tévedtem, mivel mindegyik rajzom spontán megvalósítás, így iszonyatosan frusztrált, hogy a színekkel korlátozva vagyok… Ha jól emlékszem 2-3 napig kínlódtam egy 5-6 négyzetméteres felülettel… Pár elemet azért átviszek egyikből a másikba, de próbálom külön kezelni őket.

Elég drága anyagi költségei vannak egy-egy rajz elkészítésének. Te ezeket miből tudod finanszírozni? 

A mostani korszakomban a rajzaim nagy részét diszperzit és paszta segítségével készítem, így egész baráti áron megúszok egy-egy festést.

Ábra
Ábra

Graffitis rendezvényeken mennyire veszel részt?

Nagyon szeretek egyedül festeni, de talán társaságban még jobban. Ezért ha tehetem és az adott esemény szervezői is úgy gondolják, akkor részt veszek ahol csak tudok. 

Mennyire követed az itthoni művészek munkáit?

Inkább úgy mondanám, hogy figyelek rájuk.

Volt olyan része az életednek ami miatt úgy érezted, hogy leteszed a kannát?

Természetesen voltak mélypontok… de akkor a festéssel vigasztalódtam. 

Mi lett volna ha annak idején nem ragadsz kannát? Mivel foglalkoznál?

Erre nem tudnék válaszolni, annak idején ez a járat volt szimpatikus, aminek ismeretlenek voltak az állomásai. Busz helyett a vonatot választottam, ami ezen az úton hozott.

Mi a véleményed a graffitiről?

Egy olyan szerető aki nem kérdezi, hogy miért most jöttél? és hogy meddig maradsz?  

Hogyan látod a szubkultúra jelenlegi helyzetét itt Magyarországon?

-“…mindenki modell, mindenki tökéletes…”

Legemlékezetesebb fújás?

Talán az első éjszakai akcióm még általánosban. Két osztálytársammal, akikkel kezdtem. 5 rajzot csináltunk az este. Amikor elfogyott minden festékünk egy pingpong asztalon beszélgetve vártuk a napfelkeltét. Filcekkel megpakolt vízmű logós kék övtáskával a derekamon akkor igazi graffitisnek éreztem magam, de vonatoztam már 600km-ert is egyetlen rajz miatt, mert kitaláltuk, hogy most ne ebben az országban fessünk… Mindnek van/volt varázsa. 

Számodra mit adott ez a szubkultúra az évek alatt?

Fantasztikus embereket ismertem meg, rengeteg kalandot, utazást, fagyoskodást.

Mit üzennél azoknak akik még csak most ismerkednek a műfajjal?

A graffiti függőséget okoz!

Kinek/Kiknek mondanál köszönetet? 

A sarki irodaházban dolgozó büfés hölgynek, aki minden reggel előre kiadja a kávémat. Drága barátaim: SLIP aki hosszú évek óta terelgeti az utam. HOEK rengeteg apró fortélyt tanított szakmailag és SAINE aki kerek perec a szemembe mondja, ha valamit rosszul csinálok.. három tanítóm akik ha nem lennének akkor lehet CSAK tudós vagy elnök lenne belőlem…

HELLO
my name is

Ábra

AAFK interjú

AAFK interjú

Anny és Felipe egy művész páros, akik erős háttérrel rendelkeznek grafika és illusztráció terén. Amikor eldöntötték, hogy beveszik az utcákat és elkezdenek festeni, akkor egy csodálatos közösséget találtak és ezáltal egy új utat a művészet, illetve kultúra megéléséhez távol az irodai léttől és a számítógépektől.

Rawman interjú

Rawman interjú

Bízok abban, hogy az alkotást tekintve, benne tudok lenni egy olyan folyamatban, ami idővel változni és fejlődni fog. Az pedig átható és inspiráló amikor egy stílus mögött ott van egy ember személyisége, energiája és üzenete.

Cüvé interjú

Cüvé interjú

Cüvé élvezi a festést mint graffiti művész, ezzel is erősítve a női részvételt a szubkultúrában.