A városi művészet a COVID–19 járvány idején új jelentést kapott: miközben a hagyományos kulturális rendszerek leálltak, az utcai alkotások továbbra is jelen voltak a városi térben. Ebben a közegben jött létre az Urban Art Association Te8, nem pusztán inspirációból, hanem egy tudatos reakcióként. Az alapítók felismerték, hogy az elszigetelt művészeti jelenlét nem elegendő a valódi hatás eléréséhez, ezért egy strukturált, mégis szabad és eredeti működési formát hoztak létre.

A Predrag Radovanović vezetésével kialakult nemzetközi és multidiszciplináris közösség célja, hogy a városi művészetet ne pusztán vizuális elemként, hanem aktív társadalmi párbeszédként értelmezze. A Te8 projektjei ezt a szemléletet követik: nem elszigetelt alkotásokban gondolkodnak, hanem olyan rendszerekben, amelyek a város, a közösség és a művészet közötti kapcsolatot folyamatosan újraértelmezik.

Ez az interjú nem csupán egy szervezet történetét mutatja be, hanem egy gondolkodásmódot is – arról, hogy mit jelent ma a városi művészet, és milyen szerepet tölthet be a jövő városi kultúrájában.

Mikor és milyen körülmények között jött létre a Te8 Városi Művészeti Egyesület?

A Te8 városi művészeti egyesületet a COVID-19-járvány idején alapították – egy olyan időszakban, amely a társadalom minden rétegét felforgatta. Míg a legtöbb kulturális rendszer összeomlott vagy leállt, a városi művészet továbbra is jelen volt. Ez volt az egyik azon kevés kifejezési forma közül, amely továbbra is létezhetett a közterületeken. Abban a pillanatban több lett, mint művészet – szükségletté, megkönnyebbüléssé, sőt, egyfajta pszichológiai túléléssé vált. Ez a felismerés arra késztetett minket, hogy felelősséget vállaljunk, és az egyéni cselekvésről áttérjünk egy strukturált egyesületre.

Mi ösztönözte az alapítókat arra, hogy létrehozzanak egy városi művészetnek szentelt egyesületet?

Ez nem romantikus értelemben vett inspiráció volt – hanem egy reakció. Világosan láttuk, hogy a széttagolt egyéni erőfeszítéseknek vannak határai. Ha folytonosságot, láthatóságot és valódi hatást akartunk elérni, szükségünk volt egy szervezeti keretre. A Te8-at azzal a céllal hoztuk létre, hogy rendszerezzük a már meglévő dolgokat, anélkül, hogy azok eredetiségét elveszítenénk.

Milyen szerepet játszott a világjárvány az egyesület megalakulásában?

A világjárvány katalizátorként hatott. Olyan volt, mint egy globális terheléses teszt. Ahelyett, hogy hagytuk volna, hogy ez a nyomás elnyomja a kifejezésmódunkat, arra késztetett minket, hogy felismerjük tevékenységünk fontosságát. Az utcai művészet lényegében a gondolatszabadságot hordozza magában – és ezt nem voltunk hajlandók eltűnni hagyni.

Ki volt a kezdeményezés legfontosabb alakja, és milyen háttérrel rendelkezett a street art világában?

Az alapító és központi alakja Predrag Radovanović, aki elindította a folyamatot, és összehozott egy szélesebb körű együttműködői csoportot. A multidiszciplináris csapattal együtt a cél egyértelmű volt: egy Belgrádban gyökerező, nemzetközi szintű egyesület létrehozása.

Belgrád mindig is kulturális hivatkozási pont volt Európa ezen részén, különösen a volt Jugoszlávia kontextusában. Ez a pozíció felelősséggel jár. Feladatunk nem csupán annak megőrzése, hanem továbbfejlesztése is.

Hogyan jött létre az egyesület nemzetközi csapata és kreatív közössége?

Az alapok már megvoltak – korábbi együttműködések, projektek és informális hálózatok révén alakultak ki. A Te8 csupán szerkezetet adott ezeknek a kapcsolatoknak. Nem csupán nemzetközi jelenlétünk, hanem multidiszciplináris megközelítésünk is meghatározza tevékenységünket. A különböző perspektívák – művészeti, kulturális és szakmai – együttesen biztosítják a művészet és környezetének teljesebb megértését.

Mi a Te8 Városi Művészeti Egyesület legfontosabb küldetése az utcai művészet és a városi művészet területén?

Olyan struktúrát létrehozni, amely nem veszíti el az eredetiségét. Olyan feltételeket teremteni, ahol a városi művészet fejlődhet, alakulhat és komolyan vehető – anélkül, hogy elszáradna.

Mit jelent számodra az utcai művészet a mai városi kultúrában?

Az utcai művészet az egyik utolsó olyan kifejezési forma, amely közvetlenül a valós életben létezik, nem pedig intézményi falak mögött. Szűrők nélkül, valós időben lép kölcsönhatásba a várossal.

Hogyan szeretnéd alakítani a társadalom és az utcai művészet közötti kapcsolatot?

Ha elvetjük azt a nézetet, hogy csupán díszítésről van szó. Az utcai művészetet gyakran csupán „szépítésre” redukálják, ami felületes megközelítés. Az utcai művészetnek kommunikálnia, provokálnia kell, és néha kellemetlen érzést is kelthet. Ha nem vált ki semmilyen reakciót, akkor jelentőségét veszti.

Miért fontos számodra, hogy a városi művészet kilépjen az szubkultúra határain, és szélesebb közönséget érjen el?

Mivel a szubkultúra címke korlátozó. Az utcai művészet már eleve egy összetett rendszer – a vizuális nyelv, a társadalmi kontextus, az építészet és a közönséggel való interakció keveréke. Már nem egy szűk réteget érintő jelenség. Hanem egy önálló kulturális forma, amelyet ennek megfelelően is kell pozícionálni.

Milyen értékeket képvisel az egyesület a kortárs művészeti színtéren?

Egyértelműség, függetlenség és nyitottság. Ugyanakkor aktívan betörünk olyan területekre, amelyek hagyományosan nem kapcsolódnak a városi művészethez – kipróbáljuk annak határait és kiterjesztjük tevékenységi körét.

Milyen típusú projekteket és programokat szervez a Te8 Városi Művészeti Egyesület?

Olyan projekteket valósítunk meg, amelyek túlmutatnak a hagyományos alkotói munkán – falfestmények, köztéri beavatkozások, kiállítások, rezidenciaprogramok és interdiszciplináris formátumok. Célunk mindig egy rendszer létrehozása, nem csupán elszigetelt művek megalkotása.

Mesélnél nekünk azokról a falfestészeti fesztiválokról és közösségi festőalkalmakról, amelyeket szerveztetek?

Fesztiváljaink helyszíneit nagyon átgondoltan választjuk meg. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk az oktatás – különösen az iskolákkal való együttműködés. Belgrád különböző iskoláiban szervezünk falfestészeti fesztiválokat, mert úgy véljük, elengedhetetlen a városi művészetek minél korábbi megismertetése. Ha ezen a szinten nem alakul ki kapcsolat, a szakadék később csak tovább növekszik.

Emellett egyedi és kísérleti projekteket is fejlesztünk. Az egyik ilyen a „Wall Mall Urban Art Space”, az eredeti és védett koncepciónk, amelynek keretében az utcai művészetet bevonjuk a bevásárlóközpontokba – olyan terekbe, amelyek szerkezetileg központi szerepet játszanak a kortárs városi életben.

Számunkra nem az a kérdés, hogy hol „kellene” lennie a művészetnek, hanem hogy hol tud értelmesen létezni.

Melyik nemzetközi művészekkel dolgoztál együtt az évek során?

Az elmúlt öt évben számos művésszel dolgoztunk együtt különböző projektekben és szerepkörökben. Közéjük tartoznak többek között Rafael Stone, Bilos, Pedja Te8 és Mink.

Ugyanakkor nem szeretünk hierarchiákat létrehozni a művészek között. Számunkra nem csupán a szakmai minőség számít, hanem az emberi kapcsolatok is. Együttműködéseink többsége bizalomra és kölcsönös tiszteletre épülő, hosszú távú kapcsolattá alakul.

Miért tartod fontosnak a fiatalokkal és a diákokkal való kapcsolattartást?

Mivel ezek fogják meghatározni, hogyan fogjuk a jövőben értelmezni a közteret. Ha a gyerekek nem ismerkednek meg vele már korán, a városi művészet távoli és félreértett marad.

Hogyan próbálod közelebb hozni az utcai művészet kultúráját a fiatalabb generációhoz?

Közvetlen részvétel révén. Nem csupán a kész művek bemutatásával, hanem a folyamat megnyitásával is – műhelyek, iskolai projektek, beszélgetések. Hogy elérhetővé és valóságossá tegyük.

Hogyan reagálnak a helyi közösségek a városi művészeti projektekre?

A reakciók nem mindig egyformák – és ez fontos. Támogatás, kíváncsiság, ellenállás – mindez párbeszédet teremt. A reakciók nélküli városi művészet csupán felszínes.

Az egyesület több országból származó művészekkel dolgozik együtt. Hogyan alakultak ki ezek a nemzetközi kapcsolatok?

Ezek a kapcsolatok hosszú évek alatt, fokozatosan alakultak ki. Ma hálózatunkhoz művészek és szervezetek tartoznak Franciaországból, az Egyesült Arab Emírségekből, Spanyolországból, Olaszországból, Japánból és más országokból is. A Te8 ezekre a kapcsolatokra építve biztosítja a folytonosságot.

Milyen szerepet játszik a nemzetközi együttműködés a szervezet fejlődésében?

Ez alapvető fontosságú. Minden közegnek és kultúrának megvannak a maga értékei, és az elszigetelten való munkavégzésnek egyértelműen vannak határai.

Belgrád mindig is kozmopolita jellegű város volt, különösen a Balkán és a volt Jugoszlávia kontextusában. Ezen nyitottság megőrzése nem csupán lehetőség – hanem kötelesség.

Hogyan látod a szerb és a nemzetközi utcai művészeti szcénák közötti kapcsolatot?

A szerb színtérben nagy potenciál rejlik, de még mindig erőteljesebb pozícionálásra van szüksége. Ehhez elengedhetetlen a nemzetközi csere – nem utánozásként, hanem párbeszédként.

Szerinted milyen szerepet játszik az utcai művészet a városi terek alakításában?

Az utcai művészet új értelmet adhat a városélménynek – de csak akkor, ha tudatosan alkalmazzák. Nem minden fal alkalmas beavatkozásra. Az ellenőrizetlen vagy át nem gondolt alkotások kárt okozhatnak mind a városnak, mind magának a mozgalomnak.

A városi művészetnek párbeszédben kell állnia az építészettel, a városépítéssel és a hely identitásával. Ellenkező esetben csupán zajként hat.

Lehet-e az utcai művészet a társadalmi párbeszéd vagy a változás eszköze?

Igen – de csak akkor, ha a valósággal is foglalkozik, és nem csupán az esztétikával.

Mennyire fontos számodra, hogy a műalkotások üzenetet közvetítsenek?

Fontos, de nem leegyszerűsítve. Minden alkotásnak szándékkal kell bírnia – anélkül üres lesz.

Milyen projektekkel foglalkozik jelenleg az Urban Art Association Te8 csapata?

Idén mind a már folyamatban lévő, mind az új projekteken dolgozunk. A sporttal, különösen a labdarúgással való szoros kapcsolatunknak köszönhetően ez a nagy nemzetközi események miatt rendkívül mozgalmas időszak.

Ugyanakkor egyik célunk az, hogy együttműködést alakítsunk ki a magyar szcénával, megnyitva ezzel egy új irányt a jövőbeli projektek számára.

Milyen jövőbeli tervei vannak az egyesület fejlesztésével kapcsolatban?

Hogy nemzetközi szinten terjeszkedjünk, összetettebb formátumokat fejlesszünk ki, és tovább építsük azt a stabil platformot, amely komolyan támogatni tudja a művészeket.

Szeretnél projekteket indítani új városokban vagy országokban?

Igen – és nem csak a szokásos helyeken. Különösen azok a régiók érdekelnek minket, amelyek kívül esnek a szokásos városi művészeti körökön, ahol nagy a potenciál, de kevesebb a nyilvánosság.

Mindig nyitottak vagyunk az együttműködésre, és szívesen várjuk a partnerek jelentkezését. Ugyanakkor az új környezetet tanulási szándékkal közelítjük meg, nem pedig azért, hogy ráerőltessük az elképzeléseinket.

Szerinted milyen szerepet fog betölteni a városi művészet a kortárs művészet jövőjében?

A városi művészet már most is a kortárs művészet jelenét és jövőjét egyaránt jelenti. A műtermi alkotás és a városi kifejezésmód közötti határ egyre inkább elmosódik. A művészek már most is szabadon mozognak e két terület között.

Egy bizonyos ponton ez a megkülönböztetés teljesen eltűnik majd. Az elméleti szakembereknek és az intézményeknek meglesz a maguk feladata: definiálni, kategorizálni és elemezni. Ez a szerepük.

A miénk más. Mi az alkotásra és a megvalósításra koncentrálunk – nem pedig a megkülönböztetésekre.

Az egyesület honlapja

🌐 www.urbanartte8.org