A világ különböző pontjain kormányok építenek Bitcoin-tartalékokat, a legnagyobb vagyonkezelők Bitcoin-alapú befektetési termékeket kínálnak, miközben vállalatok és magánszemélyek milliói ugyanannak a decentralizált hálózatnak a résztvevőivé válnak. Vajon mit látnak benne, amit sokan még mindig nem? Ebben a cikkben ezt a kérdést járjuk körül, miközben megvizsgáljuk, hogyan vált a Bitcoin egy szűk technológiai közösség kísérletéből a globális pénzügyi világ egyik legfigyelemreméltóbb jelenségévé.

A Bitcoinról továbbra is sokféle vélemény kering. Van, aki spekulatív befektetésnek tartja, mások technológiai forradalomként tekintenek rá, míg sokan még mindig kétkedve figyelik, vajon valóban tartós szereplője lesz-e a globális pénzügyi rendszernek. Egy kérdés azonban egyre nehezebben kerülhető meg: ha a Bitcoin valóban jelentéktelen lenne, miért fordítanak rá egyre nagyobb figyelmet azok az államok, pénzügyi intézmények és vállalatok, amelyeknek látszólag semmi szükségük nem lenne rá?

A Bitcoin már nem csupán a technológiai közösség ügye

A Bitcoin első éveiben elsősorban fejlesztők, kriptográfusok és cypherpunkok foglalkoztak vele.

A legtöbb ember számára csupán egy érdekes internetes kísérlet volt.

Ma egészen más a helyzet.

A Bitcoinról ma már:

• egyetemeken tartanak kurzusokat,
• jegybankok készítenek elemzéseket,
• nemzetközi pénzügyi szervezetek vizsgálják,
• tőzsdén kereskedett ETF-ek épülnek rá,
• államok tartanak fenn Bitcoin-állományokat,
• multinacionális pénzügyi vállalatok kínálnak Bitcoinhoz kapcsolódó szolgáltatásokat.

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a Bitcoin a jövő egyetlen pénzügyi rendszere lesz.

Azt viszont igen, hogy már nem lehet egyszerű technológiai különlegességként kezelni.

Kik birtokolnak ma Bitcoint?

• 👤 Magánszemélyek
• 🏢 Nyilvános vállalatok
• 🏦 Intézményi befektetők
• 🌍 Államok

Amikor már államok is Bitcoint tartanak

Az elmúlt évek egyik legérdekesebb fejleménye, hogy már nemcsak magánszemélyek és vállalatok birtokolnak Bitcoint.

Államok is.

De fontos különbséget tenni.

Nem minden állami Bitcoin-állomány mögött ugyanaz a történet áll.

Bhután – amikor a vízenergia digitális tartalékká válik

Bhután talán a világ legkülönlegesebb példája.

A himalájai királyság nem egyszerűen vásárol Bitcoint.

Hanem állami tulajdonú vállalatokon keresztül bányássza.

Az ország bőséges vízenergia-kapacitását használja fel arra, hogy digitális vagyont hozzon létre.

Tulajdonképpen a megújuló energiát alakítja át Bitcoin-tartalékká.

Ez egészen új gondolkodásmódot képvisel.

Nem nyersanyagot exportál.

Nem aranyat termel.

Hanem energiából digitális értéket állít elő.

El Salvador – stratégiai döntés

2021-ben El Salvador történelmet írt.

Első országként ismerte el a Bitcoint törvényes fizetőeszközként.

Az ország azóta is folyamatosan építi Bitcoin-tartalékait.

A döntést sok kritika és sok támogatás is kísérte.

Akárhogyan is ítéljük meg, egy biztos:

a Bitcoin ezzel végérvényesen belépett a nemzetközi gazdaságpolitika világába.

A lefoglalt Bitcoinok

Az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság szintén jelentős Bitcoin-készletekkel rendelkezik.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek túlnyomó része nem tudatos állami felhalmozás eredménye.

Hanem bűnügyi eljárások során lefoglalt Bitcoin.

Ez jól mutatja, hogy a Bitcoin ma már olyan vagyonelem, amelyet az államoknak is kezelniük kell.

Európa helyzete

Sokan gondolják, hogy Európa lemaradt.

A valóság ennél árnyaltabb.

Jelenleg nagyon kevés európai ország rendelkezik hivatalosan bejelentett Bitcoin-stratégiával.

Az állami tulajdonban lévő Bitcoinok többsége itt is lefoglalásokból származik.

Ugyanakkor a szabályozás, az ETF-ek megjelenése és az intézményi érdeklődés azt mutatja, hogy Európa sem maradt kívül ezen a folyamaton.

A világ legnagyobb vagyonkezelői sem maradtak ki

Ha tíz évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy a világ legnagyobb vagyonkezelője Bitcoin-befektetési terméket fog kínálni, valószínűleg kevesen hitték volna el.

Ma ez valóság.

BlackRock

A BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője.

Ügyfelei számára több ezer milliárd dollárnyi vagyont kezel.

Bitcoin ETF-je minden idők egyik legsikeresebb ETF-indulásává vált.

Ez nem jelenti azt, hogy a BlackRock „Bitcoin-hívő” lett.

Viszont azt igen, hogy olyan ügyféligényt látott, amely mellett már nem mehetett el.

Fidelity, Strategy és más intézmények

A BlackRock mellett:

• Fidelity,
• Strategy,
• Coinbase Institutional,
• számos nyugdíjalap,
• valamint intézményi befektetők

is egyre nagyobb szerepet vállalnak a Bitcoin ökoszisztémájában.

A Bitcoin ma már nem kizárólag egy technológiai közösség eszköze.

A hagyományos pénzügyi világ is alkalmazkodik hozzá.

A Bitcoin különleges tulajdonsága

Van azonban egy érdekes különbség.

Pontosan tudjuk, hogy egy nyilvános vállalat mennyi Bitcoint birtokol.

Az ETF-ek Bitcoin-állománya is ismert.

Az államok egy része nyilvánosságra hozza saját készleteit.

De van egy szereplő, akiről senki sem tud pontos adatot.

Az egyén.

A Bitcoin hálózat nem tudja, hogy egy cím mögött:

• magyar,
• német,
• japán,
• amerikai,
• magánszemély,
• vállalat,
• vagy állam áll.

Csak címeket ismer.

Ez a decentralizáció egyik legkülönlegesebb következménye.

Lehet, hogy egy ország lakói több Bitcoint birtokolnak, mint maga az állam?

Erre a kérdésre ma senki sem tud biztos választ adni.

Lehetséges.

És ez történelmi újdonság.

Korábban az államok pontosan tudták:

• mennyi pénz van a bankrendszerben,
• mennyi állampapír van forgalomban,
• mennyi arany található a jegybanki trezorokban.

Bitcoin esetében azonban ilyen teljes nyilvántartás nem létezik.

Előfordulhat, hogy egy ország hivatalosan alig rendelkezik Bitcoin-tartalékkal, miközben állampolgárai együtt jelentős mennyiséget birtokolnak.

És ezt még maga az állam sem tudja pontosan.

Amikor a Bitcoin a hírekbe kerül

Időről időre Magyarországon is megjelennek olyan hírek, amelyek szerint egyes intézményekben vagy önkormányzatoknál jogosulatlanul használtak elektromos energiát Bitcoin-bányászatra.

Ezek természetesen jogsértő cselekmények.

Fontos azonban különbséget tenni a technológia és annak jogellenes használata között.

Ahogy egy ellopott autó sem az autógyártó hibája, úgy az engedély nélküli Bitcoin-bányászat sem magából a Bitcoinból következik.

A technológia önmagában értéksemleges.

Az ember dönti el, hogyan használja.

Mit árul el mindez?

Talán ez a cikk legfontosabb kérdése.

Ha a Bitcoin valóban értéktelen lenne…

miért építenének rá befektetési termékeket a világ legnagyobb vagyonkezelői?

Miért kutatnák egyetemek?

Miért tartanának belőle államok?

Miért fejlesztenének rá vállalatok?

Ez természetesen nem bizonyítja, hogy a Bitcoin minden problémára megoldást jelent.

De azt igen, hogy ma már senki sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja.

Mit jelent mindez az egyén számára?

Talán ez a legfontosabb kérdés.

A Bitcoin protokollja nem tesz különbséget.

Ugyanazokat a szabályokat alkalmazza:

• egy magánszemélyre,
• egy vállalatra,
• egy befektetési alapra,
• vagy akár egy államra.

Ez ritka jelenség a pénzügy történetében.

A hálózat számára minden résztvevő egyenrangú.

Ez talán a decentralizáció egyik legfontosabb üzenete.

A Bitcoin nem válogat

A Bitcoin hálózat számára teljesen mindegy, hogy:

• egy humanitárius szervezet használja,
• egy diktatúrából menekülő család használja,
• egy hosszú távú megtakarító használja,
• egy spekuláns használja,
• egy állam használja,
• vagy egy milliárdos befektetési alap használja.

A protokoll mindenkit ugyanúgy kezel.

Ez szerintem a decentralizáció egyik legtisztább megnyilvánulása.

Miért vásárol valaki Bitcoint?

Erre nincs egyetlen válasz.

Van, aki azért, mert:

• gyors meggazdagodást remél.

Van, aki azért, mert:

• hosszú távú értékőrzőt lát benne.

Van, aki azért, mert:

• nem bízik saját országának pénzügyi rendszerében.

Van, aki azért, mert:

• technológiai forradalomnak tartja.

Van, aki azért, mert:

• intézményi diverzifikációt végez.

Van, aki azért, mert:

• politikai vagy gazdasági bizonytalanság ellen keres fedezetet.

Ezek mind valós motivációk.

És egyik sem „a Bitcoin motivációja”.

Hanem az embereké.

Ugyanez igaz az intézményekre is

Sokan azt gondolják:

„Ha a BlackRock Bitcoint vásárol, akkor biztos hisz a decentralizációban.”

Valószínűbb, hogy:

• ügyféligényt lát,
• új piacot lát,
• új bevételi forrást lát,
• portfólió-diverzifikációt lát.

És ez teljesen természetes.

Egy vagyonkezelő elsődleges feladata nem filozófiai forradalmak támogatása.

Hanem ügyfelei vagyonának kezelése.

És ugyanez igaz az államokra

Bhután például valószínűleg nem azért bányászik Bitcoint, mert cypherpunk ideológiát követ.

Hanem mert:

• van olcsó vízenergiája,
• ezt gazdasági értékké tudja alakítani,
• diverzifikálni szeretné bevételeit.

Ez egy gazdasági döntés.

Az emberek motivációja viszont nagyon különböző

Lehet, hogy

• a felhasználó szabadságot keres,
• a befektető profitot keres,
• az állam stratégiai tartalékot keres,
• a BlackRock új ügyfeleket keres,
• a bányász olcsó energiát keres.

Mégis mindannyian ugyanazt a hálózatot erősítik.

Mert a Bitcoin nem kérdezi meg:

Miért csatlakoztál?

Csak azt mondja:

Ha elfogadod a szabályokat, része vagy a hálózatnak.

A Bitcoin történetének egyik legérdekesebb paradoxona, hogy ugyanaz a hálózat képes összekapcsolni olyan szereplőket, akik egészen eltérő célokkal érkeznek. Van, aki szabadságot keres benne. Van, aki technológiai innovációt. Mások befektetési lehetőséget vagy gazdasági diverzifikációt látnak benne. Motivációik különböznek, de a részvételük ugyanazt a nyílt, decentralizált rendszert erősíti.

Összegzés

A Bitcoinról továbbra is lehet vitatkozni.

Lehet szeretni.

Lehet kritizálni.

Lehet kételkedni benne.

Ez természetes.

De ma már egy dolgot nehéz figyelmen kívül hagyni.

Tizenöt évvel ezelőtt a Bitcoin egy maroknyi fejlesztő és cypherpunk projektje volt.

Ma ugyanannak a hálózatnak a résztvevői:

• magánszemélyek,
• államok,
• tőzsdén jegyzett vállalatok,
• ETF-ek,
• nyugdíjalapok,
• valamint a világ legnagyobb vagyonkezelői is.

Hogy mindez hová vezet, azt ma még senki sem tudja biztosan.

De talán érdemes feltenni magunknak a kérdést:

Ha azok a szereplők, akiknek látszólag semmi szükségük nem lenne Bitcoinra, mégis egyre nagyobb figyelmet fordítanak rá… vajon ők mit látnak benne, amit sokan még mindig nem?