Az alkotás a Mátrai Tájvédelmi Körzet védett természeti értékeire és a lokális környezetvédelemre hívja fel a figyelmet. A természetvédelmi mondanivalón túl persze azt is szeretnék, ha a festmény hozzájárulna Gyöngyös lakótelepi városképének javulásához.
Az alapvető ötlet a Mondolo Egyesület Szegeden elkezdett, természetvédelemmel és környezeti problémákkal foglalkozó street art projektjéből, az Urbanology-ból származik. Bár az eddigi szegedi projektekhez a gyöngyösi alkotás nem kapcsolódik szervesen, az egyesület szakmai mentorként komoly szerepet vállalt a festmény megszületésében, melyet így végül integrálni is tudtak az Urbanology kezdeményezésbe.
A festmény eredetileg egy másik, belvárosi falra készült volna, ám a társasház épp egy külső felújítás előtt állt, és ráadásul műemléki épület is, így egy idő után új falat kellett keresniük. Ekkor választottak ki néhány jó elhelyezkedésű társasházat a városban, amiket még tovább szelektált az önkormányzat különböző szempontok alapján, majd megkérdezték, hogy érdekli-e őket egy ilyen projekt. Azok közül akik igent mondtak, azokkal mentek tovább a projekt megvalósítása felé.
A kivitelezéshez az önkormányzat, azon belül is a főépítész engedélyére is szükség volt, különös tekintettel arra, hogy a projekt a Részvételi költségvetésen megnyert pályázatból valósult meg. Természetesen a társasház lakóinak, tulajdonosainak az engedélye is alapvető volt, a lakók közgyűlésen szavaztak erről, illetve választottak 2 kép közül, hogy melyiket szeretnék a falon látni.
A projektben közvetlenül hárman vettek részt. Az ötletgazda és projekt manager egy lelkes lokálpatrióta, Körhegyi Rita volt, aki tűzön-vízen át kitartott a festmény születését megelőző akadályok elgördítésében és egyengette a projekt útját az elmúlt hónapokban. A Mondolo Egyesületet Pál Máté geográfus, fenntartható fejlődési szakember képviselte, aki a festmény szakmai koordinátora volt, és a hamarosan elkészülő online segédanyagokat is ő készíti el. A vizuális megjelenésért pedig Kirsch Ádám, művésznevén Fat Heat felelt, aki a kezdeti elképzelésükből a sajátos képi világát felhasználva egy igazán ütős festményt kreált.
felület
festék
ember
meló
Az alkotás a Mátrai Tájvédelmi Körzet védett természeti értékeire hívja fel a figyelmet. A közvetlenül Gyöngyös mellett magasodó Mátra egy alapvetően erdős táj, ám a változatos erdőtársulások mellett ritka növényfélékkel is találkozhatunk, melyek közül végül három jellemző fajt választottak ki a projektjükbe, lefedve így az elszórtan található növénytársulásokat. Ezek a pávafarkú salamonpecsét, a havasi szirtipáfrány és a mátrai madárbirs. Az érdeklődő szemeknek persze először a képet uraló „madár” tűnik fel, ez pedig nem más, mint a kerecsensólyom. A Mátra változatos vegetációjához ugyanis egy fajgazdag állatvilág is kapcsolódik, és ezek között keresgéltek egy olyan fajt, amely jól szimbolizálja a Mátra értékes és törékeny faunáját, így esett a választás végül a kerecsensólyomra. Ezen felül még egy mátrai sziluettet és a kékestetői TV-tornyot is felfedezhetik a legfigyelmesebbek.
Gyöngyös, Bethlen Gábor utca 10.
Az alapvető cél az, hogy felhívják a figyelmet a lokális környezetvédelemre, a Gyöngyöshöz közeli Mátra természeti értékeinek fontosságára. A kissé fakó, meleg színekkel arra próbálnak reflektálni, hogy bár a középhegységeinket mindig is egy zöld szigetként képzeltük el, a jelenleg is Magyarországot sújtó aszály, az egyre növekvő vízhiány és mindennek a hátterében álló globális felmelegedés bizony a Mátrát is érinteni fogja előbb vagy utóbb. A természetvédelmi mondanivalón túl persze azt is szeretnék ha a festmény hozzájárulna Gyöngyös lakótelepi városképének javulásához, színesítéséhez, ezáltal pedig az itt lakókból is egy pozitív érzést tudjon majd kiváltani. Mindezek mellett az Urbanology projekt honlapja lehetőséget nyújt majd a témával kapcsolatos azonnali ismeretszerzésre az online elérhető szakmai tartalmakon keresztül.
