[et_pb_section fb_built=”1″ admin_label=”section” _builder_version=”4.19.4″ background_color=”#141719″ da_disable_devices=”off|off|off” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content” da_is_popup=”off” da_exit_intent=”off” da_has_close=”on” da_alt_close=”off” da_dark_close=”off” da_not_modal=”on” da_is_singular=”off” da_with_loader=”off” da_has_shadow=”on”][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”4.27.6″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” custom_margin=”||||false|false” custom_padding=”||||false|false” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.27.6″ custom_padding=”||||false|false” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||” theme_builder_area=”post_content”][et_pb_text _builder_version=”4.27.6″ _module_preset=”default” custom_margin=”-40px||||false|false” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”]<\/p>\n
[\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.6″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”]<\/p>\n
2008. okt\u00f3ber 31-\u00e9n egy ismeretlen fejleszt\u0151 vagy fejleszt\u0151i csoport, Satoshi Nakamoto k\u00f6zz\u00e9tette a \u201eBitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System\u201d c\u00edm\u0171 feh\u00e9rk\u00f6nyvet. A dokumentum egy olyan elektronikus p\u00e9nzrendszert \u00edrt le, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy k\u00e9t f\u00e9l k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00fcldj\u00f6n egym\u00e1snak digit\u00e1lis p\u00e9nzt an\u00e9lk\u00fcl, hogy bankra, fizet\u00e9si szolg\u00e1ltat\u00f3ra vagy b\u00e1rmilyen k\u00f6zponti szerepl\u0151re lenne sz\u00fcks\u00e9g.<\/span><\/p>\n A feh\u00e9rk\u00f6nyv els\u0151 mondata ma is a Bitcoin legfontosabb alapelve:<\/span><\/p>\n \u201eAmire sz\u00fcks\u00e9g van, az egy kriptogr\u00e1fiai bizony\u00edt\u00e9kon alapul\u00f3 elektronikus fizet\u00e9si rendszer a bizalom helyett.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n Ez az egyetlen mondat tal\u00e1n jobban \u00f6sszefoglalja a Bitcoin l\u00e9nyeg\u00e9t, mint b\u00e1rmely k\u00e9s\u0151bbi marketinganyag vagy piaci elemz\u00e9s.<\/span><\/p>\n A Bitcoin nem egy v\u00e1llalat. Nem egy term\u00e9k. Nem egy alkalmaz\u00e1s.<\/span><\/p>\n A Bitcoin egy ny\u00edlt, decentraliz\u00e1lt protokoll, amely a matematika, a kriptogr\u00e1fia \u00e9s az elosztott rendszerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lja kiv\u00e1ltani azt a bizalmat, amelyet kor\u00e1bban kiz\u00e1r\u00f3lag k\u00f6zponti int\u00e9zm\u00e9nyek biztos\u00edtottak.<\/span><\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.6″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”]<\/p>\n Az internet megjelen\u00e9s\u00e9vel szinte minden inform\u00e1ci\u00f3 digitaliz\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. Egyetlen kiv\u00e9tel azonban sok\u00e1ig l\u00e9tezett: a digit\u00e1lis p\u00e9nz.<\/span><\/p>\n A digit\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3 ugyanis k\u00f6nnyed\u00e9n m\u00e1solhat\u00f3. Ha valaki elk\u00fcld egy f\u00e1jlt, att\u00f3l az eredeti p\u00e9ld\u00e1ny m\u00e9g n\u00e1la marad.<\/span><\/p>\n P\u00e9nz eset\u00e9ben ez elfogadhatatlan.<\/span><\/p>\n Ha valaki elk\u00fcld egy digit\u00e1lis \u00e9rm\u00e9t, biztosnak kell lenn\u00fcnk abban, hogy azt nem k\u00f6lt\u00f6tte el egyszerre t\u00f6bb helyen is. Ezt nevezik kett\u0151s k\u00f6lt\u00e9s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak.<\/span><\/p>\n A hagyom\u00e1nyos elektronikus p\u00e9nz\u00fcgyi rendszerek ezt egy k\u00f6zponti adatb\u00e1zissal oldj\u00e1k meg. A bank vezeti a f\u0151k\u00f6nyvet, ellen\u0151rzi a sz\u00e1mlaegyenlegeket \u00e9s eld\u00f6nti, hogy egy tranzakci\u00f3 \u00e9rv\u00e9nyes-e.<\/span><\/p>\n Satoshi felismer\u00e9se az volt, hogy l\u00e9tezhet olyan rendszer is, ahol nem egy k\u00f6zponti szerepl\u0151 d\u00f6nti el az igazs\u00e1got, hanem maga a h\u00e1l\u00f3zat.<\/span><\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.6″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”]<\/p>\n A Bitcoin nem a semmib\u0151l jelent meg.<\/span><\/p>\n Val\u00f3j\u00e1ban t\u00f6bb \u00e9vtizednyi kutat\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s eredm\u00e9nye.<\/span><\/p>\n A modern digit\u00e1lis al\u00e1\u00edr\u00e1sok alapjait a nyilv\u00e1nos kulcs\u00fa kriptogr\u00e1fia teremtette meg.<\/span><\/p>\n Ez tette lehet\u0151v\u00e9, hogy egy szem\u00e9ly matematikailag bizony\u00edtsa egy \u00fczenet eredet\u00e9t an\u00e9lk\u00fcl, hogy felfedn\u00e9 titkos kulcs\u00e1t.<\/span><\/p>\n Ralph Merkle megalkotta a k\u00e9s\u0151bb Merkle-fak\u00e9nt ismert strukt\u00far\u00e1t.<\/span><\/p>\n A Bitcoin ma is ezt haszn\u00e1lja a blokkokban tal\u00e1lhat\u00f3 tranzakci\u00f3k hat\u00e9kony ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re.<\/span><\/p>\n Stuart Haber \u00e9s W. Scott Stornetta olyan rendszert fejlesztettek ki, amely kriptogr\u00e1fiai m\u00f3don bizony\u00edtotta, hogy egy dokumentum egy adott id\u0151pontban m\u00e1r l\u00e9tezett.<\/span><\/p>\n Ez a gondolat k\u00f6zvetlen el\u0151dje lett a Bitcoin blokkl\u00e1nc\u00e1nak.<\/span><\/p>\n Adam Back megalkotta a Hashcash rendszert.<\/span><\/p>\n Ez volt az els\u0151 sz\u00e9les k\u00f6rben ismert Proof-of-Work megold\u00e1s, amely sz\u00e1m\u00edt\u00e1si munk\u00e1t k\u00f6vetelt meg a rendszer haszn\u00e1lat\u00e1hoz.<\/span><\/p>\n A Bitcoin b\u00e1ny\u00e1szati mechanizmus\u00e1nak alapja innen sz\u00e1rmazik.<\/span><\/p>\n Wei Dai k\u00f6zz\u00e9tette a b-money terv\u00e9t.<\/span><\/p>\n Ez m\u00e1r decentraliz\u00e1lt digit\u00e1lis p\u00e9nzrendszert v\u00e1zolt fel, amely sz\u00e1mos elem\u00e9ben megel\u0151legezte a Bitcoint.<\/span><\/p>\n Nick Szab\u00f3 l\u00e9trehozta a Bit Gold koncepci\u00f3j\u00e1t.<\/span><\/p>\n Ez volt az egyik legfontosabb el\u0151fut\u00e1ra a Bitcoinnak. A Bit Gold m\u00e1r tartalmazott decentraliz\u00e1lt nyilv\u00e1ntart\u00e1st, kriptogr\u00e1fiai bizony\u00edt\u00e9kot \u00e9s digit\u00e1lis sz\u0171k\u00f6ss\u00e9get.<\/span><\/p>\n A Bitcoin ezeknek az \u00f6tleteknek a szint\u00e9zisek\u00e9nt jelent meg.<\/span><\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.6″ _module_preset=”default” header_4_text_align=”center” text_orientation=”center” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”]<\/p>\n \ud83d\udc47<\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_button button_url=”#bitcoin-evolucio” button_text=”Bitcoin evol\u00faci\u00f3” button_alignment=”center” _builder_version=”4.27.6″ _module_preset=”default” custom_button=”on” button_text_color=”#FFFFFF” button_bg_color=”#f39231″ button_border_width=”0px” button_border_radius=”100px” button_font=”|600|||||||” button_icon=”||fa||400″ button_icon_color=”#FFFFFF” button_icon_placement=”left” button_on_hover=”off” custom_margin=”||||false|false” custom_padding=”10px||10px||true|false” global_colors_info=”{}” button_icon_color__hover_enabled=”off|desktop” button_icon_color__hover=”#000000″ button_bg_color__hover_enabled=”off|desktop” button_text_color__hover_enabled=”on|desktop” button_text_color__hover=”#000000″ theme_builder_area=”post_content”][\/et_pb_button][et_pb_text _builder_version=”4.27.6″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”]<\/p>\n A Bitcoin t\u00f6rt\u00e9nete arra is eml\u00e9keztet, hogy a technol\u00f3giai forradalmak ritk\u00e1n egyetlen pillanat alatt sz\u00fcletnek meg. A m\u00f6g\u00f6tt\u00fck \u00e1ll\u00f3 \u00e1tt\u00f6r\u00e9sek gyakran \u00e9vtizedeken \u00e1t egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl dolgoz\u00f3 kutat\u00f3k, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k \u00e9s gondolkod\u00f3k munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclnek fel. Ralph Merkle, Stuart Haber, W. Scott Stornetta, Adam Back, Wei Dai vagy Nick Szab\u00f3 eredetileg nem ugyanazon a projekten dolgoztak. Mindannyian egy-egy r\u00e9szprobl\u00e9m\u00e1t pr\u00f3b\u00e1ltak megoldani. A Bitcoin jelent\u0151s\u00e9ge r\u00e9szben abban rejlik, hogy Satoshi Nakamoto ezekb\u0151l a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 innov\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l egy m\u0171k\u00f6d\u0151, decentraliz\u00e1lt p\u00e9nzrendszert alkotott.<\/p>\n<\/blockquote>\n [\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.6″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”]<\/p>\n A Bitcoin val\u00f3j\u00e1ban nem csup\u00e1n egy blokkl\u00e1nc.<\/span><\/p>\n Egy glob\u00e1lis infrastrukt\u00fara, amely t\u00f6bb egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 r\u00e9tegb\u0151l \u00e1ll.<\/span><\/p>\n Ide tartoznak azok, akik:<\/span><\/p>\n\n
A probl\u00e9ma, amelyet a Bitcoin megoldani pr\u00f3b\u00e1lt<\/h3>\n
A kriptogr\u00e1fia hossz\u00fa \u00fatja a Bitcoinig<\/h3>\n
1970-es \u00e9vek \u2013 nyilv\u00e1nos kulcs\u00fa kriptogr\u00e1fia<\/h4>\n
<\/span>1980 \u2013 Merkle-f\u00e1k<\/h4>\n
1991 \u2013 Digit\u00e1lis id\u0151b\u00e9lyegz\u00e9s<\/h4>\n
1997 \u2013 Hashcash<\/h4>\n
1998 \u2013 b-money<\/h4>\n
1998\u20132005 \u2013 Bit Gold<\/h4>\n
A teljes id\u0151vonal<\/h4>\n
A Bitcoin t\u00f6bb mint harminc \u00e9v kriptogr\u00e1fiai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek tal\u00e1lkoz\u00e1si pontja<\/h3>\n
\n
A Bitcoin \u00f6kosziszt\u00e9ma fel\u00e9p\u00edt\u00e9se<\/h3>\n
1. A felhaszn\u00e1l\u00f3i r\u00e9teg<\/h4>\n